PROGRAMOK

Csodáld meg!

Útibeszámoló: Kirgizisztán és Türkmenisztán

A közép-ázsiai népeket és hagyományaikat alaposan ismerő Vidák István élvezetes utibeszámolója a távoli Kirgizisztánról és Türkmenisztánról. Feleségével, Nagy Marival több, mint hatvan utazást tett a nemez nyomában 1983-tól napjainkig. A népművész, nemezművész és kutató előadása mesékkel, képekkel és autentikus tárgyakkal gazdagítva, hallgatóságát is bevonva ad bepillantást a türkmén és kirgiz kultúrák gyökereibe és mindennapjaiba.

Nemeztakaró kiállítás

Kézzel készült türkmén, kazak, kirgiz és török nemeztakarók. A nemezelés hazája Belső- és Közép Ázsia, több ezer éves hagyománya ma is él a térségben. A nomád népek mindennapi életét régtől fogva máig szolgáló technika gyöngyszemeit láthatjátok, sőt, ki is próbálhatjátok a Pont Fesztiválon.

Mesélő tárgyak

A kirgiz mesterek vezetésével készült nemezsátor maga is hű lenyomata annak a gazdag hagyománynak és nomád életmódnak, ami a türk népeket jellemzi. A jurta ráadásul további kincseket rejt: láthattok sasröptető kesztyűt és nemeznyerget, megcsodálhatjátok a hagyományos motívumokat és művészi kézimunkát. A térség nagytudású kutatója, Vidák István utibeszámolója és meséi keretében a tárgyak életre kelnek.

 

Mesék a nemezsátorban

A kirgiz mesterek vezetésével, kézzel készített jurtában, nemeztakarókon ülve hallgathattok  kazah és kirgiz meséket. Vidák István mesélésében megelevenednek a sátorban levő kézműves tárgyak, a gyerekek rajzolhatnak és maguk alakíthatják a mesék fonalát.

Kirgizisztáni fotókiállítás

Ágh András fotóin megelevenednek Kirgizisztán csodálatos tájai, lakói, és a szellemi örökségként jegyzett kirgiz jurták. A belső-ázsiai ország szinte teljes területe hegyvidék, a kirgizek körében a sólymászat és a lovaglás élő és fontos hagyomány. A fényképekhez kapcsolódva Vidák István interaktív utibeszámolót tart a Pont Fesztiválon felállított nemezsátorban.

 

Jurta

Jurta – a család és a vendégszeretet szimbóluma
A Pont Fesztiválon kívülről-belülről megnézhettek egy valódi jurtát, az otthonos beltérben gyerekprogramokat és interaktív útibeszámolót tartunk.

A kirgizek és kazahok jurta építési hagyománya 2014 óta szerepel az emberiség szellemi örökségeinek, UNESCO által jegyzett reprezentatív listáján. A könnyű szerkezetű építmény a nomád életmódhoz kapcsolódik, a természetben megtalálható anyagokból gyorsan felépíthető és elbontható, a lakótér pedig a magas szintű kézműves hagyományoknak köszönhetően gyorsan otthonossá és széppé tehető. A kirgizek és kazahok híres vendégszeretetének a szimbóluma.

Háft Szín

A Háft Szín a perzsa újév és tavaszünnep (noruz, Nowruz vagy Norooz) nélkülözhetetlen dísze, hagyományosan hét vagy több jelképes tárggyal díszített asztal, melyek nevei mind “sz”-szel kezdődnek (Háft: hét, Szín: a perzsa ábécé ﺱ, átírásban “sz” betűje ).

ELEMEI:

  • Olajfűz gyümölcse (szendzsed) – az értelemre való hajlandóság, a gondolkodás és bölcsesség iránti tisztelet jele.
  • Alma (szib) – az egészség és a szeretet jelképe
  • Zöld csíra (szábze) – az örömteliség és frissesség, a jó kedély és a nyugalom jele.
  • Búzacsíramálé (számánu) – a türelem és kitartás, az igazságosság és az erő megjelenítője.
  • Fokhagyma (szír) – az önmagunk iráni tisztelet, a megelégedettség, a gonoszságtól és a rossztól való védelem jele.
  • Ecet (szerke) – a csapások elfogadásának és a mindent tudó Isten bölcsessége előtti meghajlásnak a jelképe
  • Szömörce, ecetfa termése (szomagh) – a türelem és a tolerancia, a másokkal való együttműködés jelképe.

“SÜRÜ ERDŐN ÁT…” RÉSZLETEK EGY KÉSZÜLŐ DOKUMENTUMFILMBŐL

 (feliratos [hun], dokumentumfilm, 30 perc, 1998. Készítette: Agyagási Klára, Berecz András, Dénes Zoltán)

Csuvasföld, hivatalos nevén Csuvas Köztársaság, Oroszország szívében, a Etil (Volga) folyó jobb partján fekszik. Az itt élő csuvasok bolgár–török népek utódai, akik a VIII-XIII. Században, Magna Hungaria magyarjaival lakhattak együtt. Dalaik a magyar zenei nevelés alapkövei lettek: Kodály az „Ötfokú zene” 4. kötetét dalaikból válogatta. Azt írja utószavában: „… csuvas gyűjteményeket lapozgatva itt is, ott is rokon hangokra találunk…” 1998-ban egy kicsi expedíció indult a csuvasok földjére, hogy ismerkedjen dalaikkal, szokásaikkal, ezen belül is leginkább azokkal, amik a sörhöz kapcsolódnak. A sörnek kitüntetett szerepe van az életükben, a sördalok azonban inkább a rokonságról szólnak, nem a sörről. A sör csak jó ürügy. Láttunk lakodalmat, amiről az erdélyi lakodalmak jutottak eszembe. Jártunk gyógyítóasszonynál, és természetesen megmutatták, hogyan készül a csuvas sör, amit meg is kóstoltuk. Daloltak nekünk, és Berecz András válaszképpen magyar népdalokat énekelt nekik. Mindezeknek szem- és fültanúja volt egy kamera. Amit látott, abból készült egy film.

 

Jegyek

A bérlet a fesztivál összes programjára érvényes.
Az esti jegy a délutáni programokra is belépést biztosít.
A programok 6 éves kor alatt ingyenesek.

Április 1. szombat

Április 2. Vasárnap

Bérlet

Rendezvény napján

DÉLUTÁNI PROGRAMOK

500 Ft

500 Ft

———————

ESTI KONCERTEK

3000 Ft

4000 Ft

6000 Ft

Kedvezményes jegyek (diák, nyugdíjas)

ESTI KONCERTEK

1500 Ft

2000 Ft

———————

 

50%-OS, KEDVEZMÉNYES JEGYET A DIÁKOK (ÉRVÉNYES DIÁKIGAZOLVÁNNYAL) ÉS A NYUGDÍJASOK VÁLTHATNAK.

KEDVEZMÉNYES JEGYEK ELŐVÉTELBEN ÉS A RENDEZVÉNY NAPJÁN A HELYSZÍNEN IS – UGYANOLYAN ÁRON – VÁLTHATÓAK.

ELŐVÉTELBEN A BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL JEGYÉRTÉKESÍTŐ PONTJAIN LEHET MEGVÁSÁROLNI, BŐVEBB INFORMÁCIÓÉRT KATTINTS IDE!